Hallgatás helyett
félretolt asztalon hallgatás megpihen
fejemben tetovált-gondolat semmilyen
lapozom gyűrődött napjaim lapjait
gyakorta átnézem régebbit s a mait
most ez itt a holnap kipontozott helye
lepréselt emlékek dohos lehelete
másfelé fordulva volna lehetőség
más se kell hozzá csak némi vakmerőség
még magam sem tudom mire jutok végül
fecsegő szóváram mégis csak fölépül
bármi kínálkozik siker s kudarc akár
égi-legyezőként nyílhat a láthatár
2020.06.04.
Kedves Rita!
Köszönöm a véleményed, az elismerésed 🙂
Szeretettel: Éva
"bármi kínálkozik siker s kudarc akár
égi-legyezőként nyílhat a láthatár"
Nagyszerű gondolataid szeretettel olvastam.
Rita(f)
Kedves Babu!
A hallgatás a jelenben pihen, mert most át kell gondolnom az eddigieket, és azt, hogy hogyan tovább…
Ez most még a vívódás nem eldöntött dolog
Benned úgy jött le, ahogyan te érzed a versem olvasva.
Köszönöm a véleményed. 🙂
Szeretettel: Éva
Kedves Éva!
Remek alkotásodat szeretettel olvastam.:)
A régi napok "hallgatásba merülnek",de Te már a holnapot is
feldolgoztad magadban tervként.:]
Erdekes megfogalmazás,de beleillik versedbe!(f)
Gratulálok szeretettel…Babu(l)
Kedves Rózsa!
Jó érzés, hogy így belelátsz…
Köszönöm a véleményed 🙂
Szeretettel: Éva
Az utolsó mondatod mindenre válasz, érdemes a láthatárt kémlelni, és tágítani, amíg csak élünk.
Ölellek. Rózsa