Hallgatás helyett

Hallgatás helyett

félretolt asztalon hallgatás megpihen
fejemben tetovált-gondolat semmilyen
lapozom gyűrődött napjaim lapjait
gyakorta átnézem régebbit s a mait

most ez itt a holnap kipontozott helye
lepréselt emlékek dohos lehelete
másfelé fordulva volna lehetőség
más se kell hozzá csak némi vakmerőség

még magam sem tudom mire jutok végül
fecsegő szóváram mégis csak fölépül
bármi kínálkozik siker s kudarc akár
égi-legyezőként nyílhat a láthatár

2020.06.04.

“Hallgatás helyett” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Babu!
    A hallgatás a jelenben pihen, mert most át kell gondolnom az eddigieket, és azt, hogy hogyan tovább…
    Ez most még a vívódás nem eldöntött dolog
    Benned úgy jött le, ahogyan te érzed a versem olvasva.
    Köszönöm a véleményed. 🙂
    Szeretettel: Éva

  2. Kedves Éva!
    Remek alkotásodat szeretettel olvastam.:)
    A régi napok "hallgatásba merülnek",de Te már a holnapot is
    feldolgoztad magadban tervként.:]

    Erdekes megfogalmazás,de beleillik versedbe!(f)
    Gratulálok szeretettel…Babu(l)

Szólj hozzá!