In memoriam cigány népem

In memoriam cigány népem

/Megmaradt cigánynépem
elhunyt hallottainkat
őrizzük meg szívünkben/

Istenem
Amit megtettél nekem, nagyon fáj.

Láttad gyermekeink fekete szemébe a fájdalmat?
Hallottad anyáink, s asszonyaink fájdalmas jajgatását?
Láttad a büszke apának könnyező szemét?
Az öreg bölcsnek megfáradt lehajtott fejét?
Nem szenvedett népem eleget?
Nem könnyeztek többször szemei, mint táncoltak lábai?

Népemet sártengerbe fürödni, majd halni hagytad őket!

A cigány is az ég felé sírja el bánatát.
Összeszorított kezeik feléd mutatnak.
Adj nekik erőt, hogy újra felálljanak.
Megmaradt gyermekeinek
reményt csókolhassanak homlokukra,
Úgy fázom.
Istenem!
Takard be mezítelen testünk!

“In memoriam cigány népem” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. "Adj nekik erőt, hogy újra felálljanak.
    Megmaradt gyermekeinek
    reményt csókolhassanak homlokukra,"

    Így legyen!

    Szeretettel: Rita:]

Szólj hozzá!