Érzelmi nulla

Érzelmi nulla

Hmm… csak nevetni tudok már magamon,
hogy szívemet nem kísérti e hatalom,
melyet szerelemnek neveznek.
Az én csónakommal nem eveznek.

Nem érint meg ajkad íze számban.
Nem kívánok romantikát a félhomályban.
Nem hiányzik, hogy megfogjam a kezedet.
Egyelőre még helyén tartom a fejemet.

Furcsa érzés a semmit nem érzés,
mint mikor egy idegentől várod a féltést.
Jól esik persze, mikor közli: „Vigyázz magadra!”,
de tudom jól, hogy e szó csupán vakablak.

Azt reméltem, hogy talán ennyi idő után,
nem állok az érzéseimmel ily hadilábon, sután.
De hiába megannyi elvesztegetett délután,
én maradok már így egyedül, s bután.