Hold lesen
Mily sejtelmes az éj,
csak a vén Hold világít,
végtelen játszótéren
felhők mögé bújik éppen.
Ablakpárkány pici résén
fáradt légy aludni készül,
nyugovóra tér a lelkem,
feldolgozza a ma történtet.
Gondolataim lelassulnak,
pihe párnán szunyókálnak,
éj után új hajnal pirkad,
reményt ad a halandónak.
Kedves Rita, Gugi és Kitti!
Szeretem a Holdat nézni, teliholdkor különösen. Nekem olyan mintha egy emberarc rajzolódna ki benne. Tudom, hogy nem az, hanem a domborzata, de számomra varázslatos látvány. Szép emlékek fűznek a teliholdhoz, talán ezért is szeretem ennyire. Jól esett, hogy megálltatok versemnél.
Melinda(f)
A Hold lesés érzései inkább ez a vers. én folyamatosan figyelem, mert pont a hálószobámba vigyorog be, vagy épp csodálkozik. A versed nagyon tetszett, a léggyel együtt. 🙂 Guginak üzenem, hogy pont fordítva! 🙂
(f)
Melinda! a hold mindig reményt ad,csak akkor jó nézni,mikor dagad.Tudod,latinul :crescendo,descrescendo:C,mikor,nő,
D,mikor csökken.Örültem a versednek
"éj után új hajnal pirkad,
reményt ad a halandónak."
Szeretettel:Rita(f)