Eljön végre
Kapaszkodsz a reménybe,
bánat csapott beléd.
Boldog szeretnél lenni?
Azért viszont tegyél!
Ha ezt jól megjegyezted,
az esélyed megnő,
aki megtapasztalta,
boldogságot nyer ő.
Eljön végre az a nap,
öröm lakik nálad,
ragyog arcod, szemed,
csókra áll a szájad.
Szerelem nálad lakik,
megszökött a bánat,
már zenél szíved, lelked,
táncot jár a lábad.
Bizalom is hozzád ér,
ölelés az élet,
a hűség is rád talál,
vágyhatsz ennél többre?
Kedves Hajnalka!
Úgy legyen!
(f)
Kedves László
szép dolog a remény, még szebb a beteljesülés… (f)
Kedves Éva!
Köszönöm gondolatodat, látogatásodat.
Szeretettel:Laci
Jó ez a mentalitás, néha (nem mindig!) tanítani kellene! Szeretettel: Éva
Kedves Marica!
Semmi nem egyszerű. Korábban kettő nagyon leépült támbotos levelező hölgy ismerősnek írtam, bízzanak benne, lesz társuk.
Hosszú évek után lettek társaik.
Ilyen az élet,lehet!
Szeretettel:Laci(f)
Drága Rita!
Mindenki maga igénye, vágyai szerint szeretne élni. Ha hiba,
én mindig optimista lennék, életmódom is erre alapult.
Szeretettel:Laci (f)
Drága Kitti!
Akinek fontos, hihet benne, remélhet. Ha addig nem jut,
máshoz sem fog.
Azért köszönöm picit optimista bevezetődet.
(f)
Ha ez ilyen egyszerű lenne!
Optimista versedhez gratulálok!
Igazán optimista a versike, de jól van ez így, erre is szükség van, sőt!
Szeretettel: Rita:]
De szép történet! Olyan szép, hogy nem is igaz. 🙂