Vad madár nem való kalitkába, elfogni képtelenség.
Elszállhat ö messzi tályra, hisz övé csak a végtelenség.
Ha volna, szárnyam szárnyra kelnék,
Szállnék veled, elröpülnék.
Szállnék, hol csak madár járhat.
Eltűnne a végső bánat.
Bús a magány itt hagynám én is.
De szárnyak híján nehéz mégis.
Kanári a dalos madár.
Kalitkában ülve megvár.
De hangját dalra nem fakasztja,
Kinek szívét magány fogva tartja.
"hangját dalra nem fakasztja,
Kinek szívét magány fogva tartja."
Szeretettel: Rita(f)