Lelkem ajándéka
Mint lyukas fazékból, belőlem elfolyt a kedv,
oly nagyon hiányzik, mint a virágot éltető nedv,
a zene az egyetlen, mely lelkemet töltheti azzal,
érzem hiányát, vágyom arra, kedvemet visszahozza.
Amikor távolról meghallom, örömmel megvallom,
szomjat érzek iránta, annak vidám csobogására,
mint vízesések szelíd locsogása vidít engem,
lágy dallamok örvényeivel megbódítja lelkem.
Aztán átkarol, zene szárnyán magával ragad,
bánatos szívemre most már az öröm tapad,
együtt szárnyalunk a világ széltében, hosszában,
a kívánt vigaszomat általa végre megtaláltam.
Kedves Laci!
Nem csodálom, aki ilyen szépen tud fütyülni, az nyilván szereti a zenét.
Szeretettel: Rita:]
Kedves Éva!
Köszönöm figyelmedet, gondolatodat!
Szeretettel: Laci (f)
Az irodalom és a zene nagy adomány, mindkettő örök szerelmem. Szeretettel olvastalak! Éva