Kárr -Kárrr

Összes megtekintés: 185 

KÁRR-KÁRRR

Az a kevés fény, mi maradt az agyamban,
leleplezi énedet rímbe szedett szavakban.

A sötétségnek is van előnye, de sok
nem engedi láttatni, amit nem akarok.

Elrejt az éjszaka, mint a denevér embert,
álcázva magamat védve az embert.

Csak szúrunk és csípünk
mint a mérges darázs,
keresve a másikban
az általunk vélt hibát.

Soha nem tudhatod
ha megmérettetne,
mennyit nyom a latba
egy másik ember lelke.

Az üres károgás
varjaknak szokása,
emberi méltóságot
sose döntött sárba.

Akinek nem inge
ne vegye magára,
de aki ráismert
varjú mivoltára,
üzenem neki:
reinkarnálódjon,
s újjá születve –
emberré váljon.

Cobblah Ilona

“Kárr -Kárrr” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Ilona !
    Keserűségedben is méltóan tiszteled az embert aki sajnos / tisztelet a kivételnek/ többnyirte nem érdemli meg a kíméletet.
    Szeretettel gratulálok, Zsófi.

Szólj hozzá!