Megváltozott világ

Megváltozott világ

Mióta korlátok közé kerültem
Szorongok szüntelen.
Egy lakásba lenni egymagadban
Beszélgetni ott van a telefon,
De én ölelkezni szeretnék,
Majd nagyokat nevetni,valakivel,
Még akkor is,ha nincs mit mondanom!

Virágaimat dédelgetem,locsolom,
Rendezgetem a fényképeimet,
Általuk sok szépet felidézek
Csak nincs kivel megosztanom.
Megrohannak a régi szép emlékek,
Az asztalom nagy fénykép halom.
Most fogtam fel, mi is a szabadság,
Csak senkinek el sem mondhatom !

Esténként a lemenő nap fénye,még
Áthatol az ablakomon, gyönyörködöm
Benne,míg végleg lebukik,a teraszajtót
Most végleg becsukom, majd nézem,
A világ most bezárult,belül rekedtem itt,
Minden külvilági gondokon, de mégse jó,
Túl vagyok egy nagy tapasztalaton,
S érzem, semmi sem olyan mint régen

Mudrony Alojzia

“Megváltozott világ” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!