Percek halála

Összes megtekintés: 65 

Percek halála

Kegyetlen óra: minek?
Számomra fonákos szerkezet,
nem bánom, ha a mutatók
állnak, s a számlap
körbe-körbe forog…

Ha nem vagyok veled,
boldogságom órájáról
minden perc lepereg.
s függök a tehetetlenség
kötelén,
gyászolom a halott perceket…

Órák? Mily csaló időmérők!
az embert bolondítják!
osszátok újra a számlapot,
Veled egy este legyen az
időegység legkisebb része!
s így várjam a holnapot…

74.jún.1.

“Percek halála” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Gusztáv
    ahogyan egyetlen alakra, az "órára" felépítettél egy költeményt, ahogyan átformáltad, széttördelted a valóságát, ahogyan a magad képére, vágyára újraalkottad: az magával ragadja az olvasót. Engem is. Gratulálok ehhez a művedhez. (f)

  2. Drága Margitka! (nem tudlak kedvesebben megszólítani,a női lelket nagyon tisztelem,és ez nem személyeskedés!)Hogyan lehet az,hogy még valaki értelmezi a régi soraimat?Örültem ismét neked!Üdv Gugi.

  3. [color=#3300ff]
    [b]Kedves Gusztáv![/b]
    [i]"Ha nem vagyok veled,
    boldogságom órájáról
    minden perc lepereg.
    s függök a tehetetlenség
    kötelén,
    gyászolom a halott perceket…"[/i]
    Nagyon szép!
    Valóban,ha szerelmes az ember csakis azok a percek éltetik,mikor a kedves mellett lehet!
    Szeretettel gratulálok!
    [b]Margit[/b](l)
    [/color]

  4. Gugi!
    Boldog órák. Jó ötlet, ezek az igazi időmérő egységek. A holnap adja a reményt. Csak az a baj, hogy oly ritkák ezek az órák. A felejthetetlen percek mindig velünk maradnak. Szép versedhez gratulálok.
    Melinda(f)

Szólj hozzá!