Fényjáték

Összes megtekintés: 54 

Fényjáték

Fejem fölött ezüst fények égnek,
az ösvényen lomhán mendegélnek
az álmokat kergető csillagok,
melyekkel újra összeolvadok.

Kéz a kézben, tovább együtt megyünk,
utunk végén majd megpihenhetünk,
messze távol a hajnal integet,
az ébredés talán még szép lehet…

Jöhet még újra reménnyel álom,
szivárvány csüng le a fénynyalábon,
simít a napfény viharra csendet,
elmúlás után ébred a kezdet.

“Fényjáték” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!