A szívbarátság

A szívbarátság

Kerülhetsz a világnak bármely tájára,
félelmed ne bántson, ne mássz más fájára,
kit a szívemben őrzők, az nem magányos,
annak lelke bizony szerény, nem dagályos.

Lélekszállal kötve vagyunk, örök kapocs,
messze kullogunk, lábunk másra nem tapos,
erős kötelék, amit a lelkünk épít,
a szívbarátságunk mindent, mindig szépít.

Már bennünk vannak ismét a kacagások,
minket nem kísértnek ott a kifogások,
gondolatokat simogatnak az emlékek,
mi mindig békét hordozunk a szívünkben.

“A szívbarátság” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rita!

    Köszönöm figyelmedet. Öröm számomra írásom kedves fogadása!

    Szeretettel:Laci (f)

Szólj hozzá!