Dies irae
Sötétlila égi mezőkön
felhő a felhőnek farkasa,
ordítva feszülnek egymásnak;
csatázik az égi garmada.
Dühöng az ég, szablyák villannak,
ablakba vágja könnyét a szél,
recsegve táncolnak kinn a fák,
ha a hatalmas Isten zenél.
Bőrömbe vág a vad zivatar,
mennykő villantja fény-kincseit
bűnök árját dobbantja szivem,
s széttöri fojtó bilincseit.
\’20. augusztus 5.
Kedves Guszti, Rita és Éva!
Köszönöm hogy itt voltatok. és átéltétek velem a harag napját.
;)riston
Ez hatalmas vihar volt! A vers csodás!
"recsegve táncolnak kinn a fák,
ha a hatalmas Isten zenél."
Szeretettel: Rita:]
Kedves Ágoston!A vihar a nyárral jár,de többet is mond a versed,viszont én a hintában akkorát aludtam,dörgés,csattogás
közepette,direkt megnyugtatott.