KÉT VILÁGBAN IDEGEN

Összes megtekintés: 55 

KÉT VILÁGBAN IDEGEN

László emlékére

Ma fölhagyott fújni a szél,
a fa sem lélegzik tovább;
az akarat célhoz nem ér,
csak szívverésem szaporább.

Már nincsen szükség kérdésre,
hiszen a választ megkaptuk;
sem olcsó együttérzésre,
amiről szól ma címlapjuk.

Közel volt hozzám, de mégis,
agyam sohasem érte el;
fölöttünk kékült az ég is,
de hogy miért? Kit érdekel!?

Egyszeri volt, az is marad,
elbukott nemen s igenen,
ostorozták hazug szavak,
két világban volt idegen.

Ma színtelen a barna bőr,
az lett, aki lenni akart;
hüvelyébe került a tőr,
amit kezekből kicsavart.

A halál akkor lehet kegy,
ha már nem remény az élet,
de a megváltott menetjegy
nem egy olcsó retúrbérlet.

Akit az idő kiszemel,
nem érez többé illatot;
Nem az a fontos, mit vett el,
hanem, hogy hátra mit hagyott.

“KÉT VILÁGBAN IDEGEN” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!