Marokkói tanító

Marokkói tanító

Korokon, tereken át,
Jöttem el ide én,
Hatni, s idézni sorra,
A vég – konok – idején!

Emberi lélek szava,
Mentsvára hasson eléb,
Hogy a maradék, ifjú,
Kiáltsa: ebből elég!

Hagyja a rút anyagot,
Káin elmezavarát,
Nem a többlet hoz majdan
Szép aggkort, bölcs megnyugvást!

Ne félelem vezesse,
Ne ideológiák:
Nyíló tekintettel a
Szeretet allegóriák.

Szívet, nagy áldozatot,
Hozzon újra időben,
Pusztulástól mentse meg,
A létet, s mi időtlen.

Vágyó szerelmet igéz,
Aki most újból kitart,
Hálát zeng ajkán a szó
S becsüli, mije van!

Jöttem, s írtam időben,
Hogy égi fény gyúljon,
Égjen, emberi szívben,
El nem veszendő módon.

Mert minket itt körülvesz
S nemesemberré tesz,
Isteni élet kegyelme:
Amit meg, csak te tehetsz!

2020. augusztus 5.