Kis patak
Kis patak vizét halld, hogyan csörgedezik
Kövek között tova, hozzáédesedik.
Keresve az utat, csobban jobbra, balra
Mint a pacsirta csacsog, úgy fakad dalra.
Hozzá simul minden parton élő fához
Bátran fut előre, illő a látványhoz.
Mintha kergetnék őt, idő sodrásában
Egyre bővül életvize, forrásában.
Élteti a természetet, lételemként
Egy boldog gyermeki mosoly tükörképén.
Titkot rejt, átformál, sekély vízfenekén
Ha felbőszül köveket sodor örvényként.
Partodon ülve nyugszanak az emlékek
Köszönve friss, hűsítő vized enyhének.
Gondolat fonál messze elkalandozó
Bámulva hab fodrot, nyugalmat hordozó.
Kis patak majd egyszer a folyóba ömlik
Folyónak vize a tengerbe torkollik.
Ilyen kis patak voltam egykoron én is,
Nagyra duzzadok cseppként, mint földgolyóbis.
Köszönöm Feri az olvasást!(f)
Jó kis eszmefuttatásodat nagy figyelemmel olvastam és bizony, tetszik is!
Poétaöleléssel: csak gratulálni tudok!
Üdv/Feri
Erzsike! Köszönöm az olvasást! Szeretettel. Éva
[b][i][center]Aranyos sorok. Sorsok és a természet,ugyan úgy részei vagyunk mint a kis patak.Gratulálok Éva.[/center][/i][/b]
Cseppekből áll össze a tenger.
Szeretettel olvastam a kis patakod.
Rita(f)