Könnyek és csókok

Könnyek és csókok

Mondd meg nekem, miért sírtunk,
mikor minden akkor volt
nevetnivaló?
mikor épen élek,
a testbeszédem
mondja,
hogy ép minden részem
és nem vagyok fatuskó!
és mi mégis sírtunk,
mert éreztük, nevetni rosszabb,
sírni jó…

Akkor szerettem volna
megvetni minden
marha drámát,
a nagy bánatból
faragni komédiát,
s élvezni a táncot,
mint anyatejet,
de szemedtől
sírás az élvezet…

és miért csókoltuk
mohón a sós könnyeket?
bánat-e, vagy öröm
okozójuk?…
de azóta érezzük
édesnek az életet!
74.dec.26.

“Könnyek és csókok” bejegyzéshez 6 hozzászólás

Szólj hozzá!