Tavasz szégyene
A felkelő Nap
vesztesként
visszavonul
az ég mélyében
süvöltő szél
félelmet keltve
jéggel döngeti
az ablakot.
Tavasz szégyene,
mit forralsz még?
Hagyd a napfényt
előbújni,
szóljon a nóta,
folyjék a bor,
rózsát fessen
arcra, orra,
lélek – szerelemre,
ajtón a nyár besurranjon,
mindenki vére
pezsegve daloljon.
Kedves Mila!
Szép, hangulatos soraidhoz szeretettel gratulálok:
Klári(f)