Összes megtekintés: 20
Elszállott a szürke holló.
Emlékszik a nyárra, oj jó.
Ablakomba néha szállt.
Csipegetni visszajárt.
Válogatott szabadon
Fenn akad tán szavamon.
El, el röppen, messze jár.
Emlékezni mély talány.
Vadon erdők otthonában,
fészkét szél szórja szét a tájban.
Fészket épít újra, újra.
Nem is kel tán hosszabb útra.
Barátom volt szürke holló.
Nem emlékszik s ez tán így jó.
Szállok én is utamon.
Elrejt tán a mély vadon.
Találkozhatnék ottan véle,
Jelmondat egy szép igére.
Szállnék vele olykor én is,
Kaland leszen ez is mégis.
Szálljunk mi hát szabadon.
Béke kísérjen utadon s utamon!