Álom !

Álom…

Felőled álmodtam az éjjel,
Szőke hajad lengett a széllel.
Msolyod nekem sokat mondott,
kartlengetve hívtál magadhoz.
Öleltelek,vágyó gondolatomhoz.

Ajkad eper,csókod mint méz,
milyen kár,hogy elrepültél.
Akartalak megtartani magamnak,
felhők között kerested az utat.
eltévedtél,vissza sosem jöttél.

Álmomban hívogatsz mintha
meguntad volna a téves utat.
Várnod kell,míg eljön az idő….
boldogság lesz a mennyegző,
örök szerelem a jövő……..

Ágoston TIbor

“Álom !” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rita !
    Szépek az álmok,jó hogy vannak
    Köszönöm,hogy olvastad
    Szeretettel Tibor

  2. Kedves Tibor!

    Álmunkban minden lehetséges, bár azt se mi irányítjuk.

    Szeretettel: Rita:]

Szólj hozzá!