Nyáresti elmélkedés
Fickándoznék nyári estén
mint tettem anno oly sokszor,
lassul már fáradt lábam,
nem szalad úgy, mint tavaly ám.
Unokáim sertepertélnek
a játszótér pázsitján,
társas játék mozgatja elmém,
de nem hajt már győzelmi vágy.
Újra élem gyermekkorom,
mit pókhálók takarnak el,
az ifjúság oly gyorsan elszáll,
ne feledd ezt ki most éled
szép nyarad tavaszát.
Körforgás az életünk
tanuld meg kedves jó barát,
a jónak élj és a mában élj,
s ne keress másban hibát.
[color=#330099]
[b]Kedves Melinda![/b]
[i]"Körforgás az életünk
tanuld meg kedves jó barát,
a jónak élj és a mában élj,
s ne keress másban hibát."[/i]
Remek,bölcs tanácsok!
Szeretettel gratulálok versedhez!
[b]Margit[/b](l)
[/color]
Kedves Melinda! Szeretettel olvastam gondolatiságában is
tetsző versed.
Mária(l)(f)
Megszívlelendő gondolatok! Szeretettel: Éva
"nem hajt már győzelmi vágy."
Igen, és ez így van jól.
Szeretettel: Rita(f)
Kedves Melinda !
Emlékezni a múltra szép,ne feledd a mát,ami még mindíg adhat
sok szép boldog napokat
Szeretettel olvastalak és gratulálok
Tibor
Kedves Melinda!Kell a fickándozás,bármi,vagy bárki annak kiváltó oka, szaggasd szét a pókhálókat,fiatalságunk vissza nem jön,és
sohase bánd! Szeretettel olvastam versed! Gugi