Nem tudom, mit művelsz

Nem tudom, mit művelsz

Nem tudom, mit művelsz, de mikor veled vagyok,
valahogy szebben ragyognak odafent a csillagok.
Kevésbé süt a nap és hűvösebb az éj,
mintha csak azt akarnák, hogy te melegítsél.

Nem tudom, mit művelsz, de mikor karjaidba fonsz,
nem érzem, hogy az élet milyen torz.
Senkitől nem volt még ölelés ilyen jó érzés,
a boldogsághoz vezető úton egy lépés.

Nem tudom, mit művelsz, de mikor elköszönsz tőlem,
még órákig lebegek utána a levegőben.
Alig várom, hogy újra láthassalak,
és teljes szívemmel áthassalak.

“Nem tudom, mit művelsz” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Szép szerelmes vers. Szeretettel olvastam.

    Rita(f)

Szólj hozzá!