Szeptember

Szeptember

Keserédes a szeptember.
Sietve leszállt az este.
Áradt egy csellengő fuvallat
az avar ízű csendben.
Alszik a házfalán a napsugár.
Halványkék nyoszolyáján
leheveredett a mézsárga Hold,
lomhán csurog mézsugara.
Alig volt nyár, hervadnak már
az őszirózsák, mellém ült
morc éjszakán a ködös homály.
Emlékhalom az asztalon,
szerteszét szórt levelek,
mit itt hagyott lazán a nyár.
Sírhat értük majd az ég,
egy halkan borongó hajnalon.

“Szeptember” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Gitta!
    Köszönöm a soraidat. Erről az évről nem lehet semmi jót írni. A tavaszt elvitte a vírus, a nyár is beleszólt az életünkbe rendesen, nekem különösen a műtét. Szerencsére jól vagyok. Örülök nektek!
    Szeretett(l)el üdvözöllek Ica

  2. Kedves Gitta!
    Köszönöm a soraidat. Erről az évről nem lehet semmi jót írni. A tavaszt elvitte a vírus, a nyár is beleszólt az életünkbe rendesen, nekem különösen a műtét. Szerencsére jól vagyok. Örülök nektek!
    Szeretett(l)el üdvözöllek Ica

  3. Kedves Ica! Remekül rögzítetted tolladdal az idei nyarunkat.
    "Alig volt nyár…" és a többi remek sor. Gratulálok! Éva

  4. Alig volt nyár…, igen, s mind gyorsabban telnek az évszakok…De amíg késztetés van mindent leírni, nincs veszve semmi.
    Gratulálok es Örülök, hogy újból köztünk vagy, Ica.
    Szeretettel,
    Gitta

  5. Kedves Ica!

    Valóban hamar érkezett el a szeptember, talán mert a június nem volt igazán nyárias.

    Szeretettel: Rita

Szólj hozzá!