Oknyomozó riport
Felépült végre a ház
Kisideig büszkén állt,
Majd meggondolta magát.
Egy szépnapon összedőlt
S az emberek értetlenül
Nézték szétomlott falát.
Kutatták az okát, hogy
Mi okozhatta a tragédiát.
Ki a felelős? Talány!
Kéne egy bűnbak talán!
S kihallgatták a nyomozók
Az összes alkotót.
– Az én vállamon volt az egész.
Mondta az alap.
– Reggeltől estig nyomtak a falak.
Csak legvégén került fejemre a kalap.
– Én a társaimmal összefogtam.
Szólt a tégla.
– Egy darabig kitartottam,
Hogy kerüljük a bajt el.
Mondta a malter.
– Én a tetőt tartottam.
Vallotta a gerenda
– Az egésznek színt adtam,
Bár nem én voltam az ész.
Nyilatkozta a mész.
S a cement, hogy senki
A hibát reá ne foghassa,
Szemlesütve azt mondotta:
– A szomszéd ház az alibim:
Bizonyítottan ott sem voltam.
Engem mindenhonnan kiloptak.
Felelősök mindig vannak
Csak sokszor elbújnak
Más mögé.
Itt a felelősség
A meg sem hallgatott
Kőműveseké!
2006, május