Öregség

Öregség
(4 sor, 11 szótagszám, AABB rím)

Lassan betakarják a múló évek,
de ma még jöttek a jótékony fények,
napsugár neki is adott meleget
szellők és felhők kedvesen intettek./Rita

Bár már \”deres\” lesz az ember haja is,
halkabban dobban már a szív hangja is,
rájövünk, legfontosabb a szeretet,
mely bennünket mindenhonnan körülvesz./Zsuzsa

Életünk is hervad, miként a virág.
Tűnnek a fények, homályos a világ.
Hosszabbodnak már a sötét éjszakák,
Szívünket is emlék-vonatok járják. /Marika

Tovaszaladnak megfáradt napok.
Sárgák már Élet-könyvünkben a lapok.
Fátyolos szemekkel nézünk az őszbe,
Alkony színek bújnak tekintetünkbe. /Marika

Sötét hajadat, belepte már a dér,
Azt hiszed az élet már semmit sem ér,
Tartsd nyitva szemed és lásd meg a szépet,
Dalolj vidáman, mert rövid az élet./Magdolna

Ha alkonyodik, kifakul a kék ég.
Az öregséggel eltűnik a szépség.
De öregkorban megmarad a jóság,
ezt le nem győzi semmiféle kórság./Kati

Az élet furcsa játékot űz veled,
mikor kezedből a lantot leteszed.
Nyugdíjas napjaid békén peregnek,
s azt, hogy öreg lettél észre sem vetted./Éva

Ugyanaz a Nap süt ott fenn az égen…
csupán te változtál? Miért nem érzed?
Tükörben keresed az igazolást:
ősz hajszálad, s ráncaid, látod már…./Éva

Pedig tegnap volt, hogy gyermekként éltél
felnőtt legyél végre, ennyi, mit kértél,
s most, hogy hajadban ezüst szálak futnak
azt kéred, bár gyermek lehetnél újra…./Éva

Nem az a fontos, hány éves vagyok már
hanem az, lélekben az órám hol jár,
lehetek csintalan fruska is akár,
de szertefoszlanak az álmaim már./Zsuzsa