Én

Én

Nem úgy élem az életem, ahogy
kellene, hanem ahogy elvárják…
Ezt is csak akkor tudom, mikor
rám ront az összes hamis vágy
Úgy fordult a Világ velem egyet ,
mint amikor a légy pókhálóba akad
Édes mérge keserűen hatott s
nem zizzent semmi csak a pirkadat.

Úton vagyok azóta is. Társam csak a
vén délibáb és benne lelem önmagam
Zörgő haraszt a testem, s benne
kivirágzott egy maréknyi akarat .

“Én” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. "Zörgő haraszt a testem, s benne
    kivirágzott egy maréknyi akarat ."

    Szeretettel és tetszéssel: Rita(f)

Szólj hozzá!