Mégsem velem

Mégsem velem

Lassan elballag az éjsötét.
Fakuló árnyakkal játszik
a hajnal, mint bukott angyal,
vagy álmot kergető vándor,
mint az idő, mely túlcsorog
az unalmas hétköznapokon.
Túl a mámoros szerelmeken
hangolnak a fények – csendes
szikrái gyúlnak, kihunynak.
Nincs vasárnap, amit annyira
vártam a csodára, hisz itt vagy,
mégsem velem.

“Mégsem velem” bejegyzéshez 6 hozzászólás

Szólj hozzá!