ROHANÓ IDŐ

Összes megtekintés: 28 

ROHANÓ IDŐ

Úgy rohan a vén idő, mintha verseny volna
Kicsorog a kezemből minden elmúlt óra
Fakulnak az emlékek, miközben az évek
alakomra kövülve a húsomba égnek
Tiltakozom ellene, így nem lehet vége!
Annyi álomkép kísért, harcolnom kell érte!
S akkor talán rám köszönt újra a szép hajnal
Messze fut a sötétség, napfény tűz – arannyal.
A családom, az unokák és a sok, jó barát,
ha eljönnek, mind biztatón a kezemet fogják
Szívemben a Ma dalol, eltűnnek az árnyak
Minden csodás, amíg ők mellettem állnak.

Eger,2020. szeptember 14. F.R.Vadvirág

“ROHANÓ IDŐ” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Rózsa kedves, köszönöm, hogy eme remekedet olvashattam, nagy élmény volt.
    Jó, ha mondom = 5*
    Poétaöleléssel, barátsággal: csak gratulálni tudok!
    Üdv/Feri

  2. Drága Rita és Éva! Köszönöm a kitartó olvasást, sokat jelent nekem…főleg a benne rejlő pozitív értékelés. Nagy ölelés. Rózsa

Szólj hozzá!