Egy kellemes nyári délután

Egy kellemes nyári délután

Egy kellemes nyári délután fűzfa lábánál ülök,
A természetben gyönyörködöm s erről verset költök.
Szélcsend van,előttem hatalmas folyó kigyózik békésen,
A fák jámbor óriásként tetszelegnek vizének tükrében.
Ágaikon bakcsók családok pihennek meghitt otthonaikban,
Ebédje után kutatva fehér gólya vitorlázik a magasban.
A túloldalon hegy nyújtózik az ég felé,tetején kilátó,
Onnan a város a síkság kapujában remekül belátható.
Az egybefüggő erdő a meredek lejtőkön üdén zöldellik,
A bérc előtt a parton füzike lepel bíborban pompázik.
Mellette aranysárga virágok szőnyege díszíti e vidéket,
A sokszínű táj gyönyörű látványa felvidítja a lelket.
Engedd,hogy Hozzád is szóljon kedvesen a Természet tündére,
Minden bánatot eloszlat mosolyának szikrázó fénye!