Őszi mozaik

Őszi mozaikok

Fekete tollruhás
varjaknak serege,
károgva rikácsol
tarlónak széliben.

Kései virágnak
viharvert szirmára
hajnalnak sugara
ködfátylát borítja.

Barnuló levelek
ökörnyál fonalán,
átúsznak hangtalan
enyészet kapuján.

Tóvíznek tükrében
ábrándok pihennek,
törtdarab üvegkép
hasítja lelkemet.

Széltépte felhőben
vöröslő napsugár,
hamvadó tüzének
szétszórja hamuját.

Megkopott életek
árnyaknak képében,
esőkönny áztatta
házfalon peregnek.

Dércsipkés ablakok
magánya bekerít,
arcomnak ráncába
múltamat bevési.

Száradó virágok
megkopott szirmára,
ezüstszín holdvilág
éjfátylát borítja.

Őszülő őszidő
abroszát teríti,
Télszele dermesztő
fehérrel átszövi.

“Őszi mozaik” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Dallamos, szép őszi versednél szeretetem jelét hagyom.
    Tetszéssel olvastam.
    M.

  2. Klári,kedves! Ősz-megjelenítő versed lenyűgöző!
    Kösz az élményt!
    Üdv:Gugi

  3. Kedves Margitka!
    Köszönöm, hogy olvastál, örömmel láttalak versemnél.
    Szeretettel:
    Klári(f)

  4. Drága Magdi!
    Köszönöm, hogy nálam jártál, olvastál.
    Szeretettel ölellek:
    Klári(f)

  5. Kedves Ica!
    Örömmel láttalak versemnél, köszönöm, hogy olvastál.
    Üdvözöllek szeretettel:
    Klári(f)

  6. Kedves Rita!
    Köszönöm látogatásodat, kedves soraidat,
    Szeretettel:
    Klári(f)

  7. Drága Kata!
    Köszönöm, hogy olvastál, örültem látogatásodnak,
    ölellek szeretettel:
    Klári(f)

  8. Drága Klárika!

    Dallamos versedben, csodásan fested le az ősz jellemző vonásait.
    Sok szeretettel gratulálok,
    Magdi

  9. Drága Klári!
    Versedben élethűen lefested az ősz minden szépségét, szomorúságát. (f)
    Szeretettel: Kata

Szólj hozzá!