A koncert…
Szél fuvall az erdőn, mezőn,
hallani, látni vonulását,
susognak a lombok, sások,
hajladoznak, amerre száll most.
Körbe suhan hegyet, völgyet,
csukott szemmel is követheted,
belebújik a lombkoronákba,
szelíden, olykor vadul rázza.
Akkor zúgnak az erdők, hegyek,
vadul járja, vagy süvítve szárnyal,
és zengve nyögteti a tájat,
karmestere e zenebonának.
Ijesztő, olykor félelmetes,
recsegnek, törnek ágak, lombok,
a dallam most nem szabályos,
drámai a hangzavar most.
Amikor elfárad és lenyugszik,
lassan az indulatát elfelejti,
csendesedik a szél koncert,
megnyugszik a szívünk is.
Lágy szellő lengedez a tájon,
a vad szél vissza ne találjon,
ringjanak a lombok, virágok,
méhek raja vidáman szálljon!
Kedves Rita!
Köszönöm, mint a méhek visszatalálsz soraimhoz.
Szeretettel:l Laci (f)
"ringjanak a lombok, virágok,
méhek raja vidáman szálljon!"
Szeretettel: Rita:]