Vártalak

Összes megtekintés: 83 

Vártalak

Sok évig vártam, hittem, majd reméltem,
hogy eljön ki engem lát, akar, igéz,
félt, becéz, és megment,
mert szeretve szeret, hűen és egészen.

Ki mellett édes a perc, szalad az óra,
derűs a nap, üdvös az élet,
ki ha rámnéz megáll az idő,
és csak kettőnkben egyszerre lépked.

Mikor szól hozzám derül az ég,
fénylik a Nap és simogat,
közben bársonyeső éri lelkem,
mely a verőfényben egyre csak szalad.

És ha hozzám ér tűnik a táj, szoba,
minden látomás, hallomás már oda,
lélek a lelket látja csak, és érzi vágyva,
mert a test az ő virágzó temploma.

Hittem, éltem, mentem és reméltem,
peregtek az évek egyhangú setétben,
szerettem, féltem, tettem, de kértem,
és megadott nekem az Ég, Csillagfényem.

“Vártalak” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. "Hittem, éltem, mentem és reméltem,
    peregtek az évek egyhangú setétben,
    szerettem, féltem, tettem, de kértem,
    és megadott nekem az Ég, Csillagfényem."

    Megérte.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!