Parányi villanás

Szőke fejeiket mélyen meghajtották,
pipacsszalagjukat szelek szaggatták.
Búzavirágok hullámtáncban lengtek,
szarkaláb kacsintott margaréta-fejre.
Belekapaszkodtam én ebbe a tájba,
vörös rongyainak szétszórt darabjába.
Rászegeztem szemem a búzamezőre,
éreztem melegét az otthoni földnek.
Déli harangszóban asztali ima szólt,
tornácos házunkban némaság bolyongott.
Szívem repedezett nyárnak melegében,
ránctalan lett arcom búza tengerében.
Párás messzeségben parányi a villanás,
a szülőföld nekem maga a megnyugvás.
Ideszülettem én, búzamező szélbe,
csak itt vagyok otthon pipacs vörösében.

“Parányi villanás” bejegyzéshez 18 hozzászólás

  1. Drága Klárika!

    Elnézést, csak most találtam rá csodálatos versedhez.
    A szülőföld szeretete, ami már csak az emlékeinkben olyan, amilyennek megszerettük.
    Szeretettel gratulálok,
    Magdi🌞🌹🌻

  2. Kedves Zsófia! Köszönöm soraidat, örömmel láttalak versemnél.
    Szeretettel üdvözöllek: Klári🌟🌷

  3. Drága Klári! Gyönyörű versedhez, sok szeretettel gratulálok. Ha feltudnál hívni,
    nagyon megköszönném,mert én nem tudlak. Éva

  4. Parányi villanás, de nagy vers, nagyon szép.
    Szeretettel olvastam.
    Mária

  5. Koicsit otthonra leltem a búzamezőn én is. Nincs annál szebb amikor meglátja az ember a ringó búzamezőt, a jövő kenyerét.
    Szeretettel olvastalak, gratulálok, Zsófia.🔰

  6. Kedves Klárika! Csodaszép ez a versed, minden sora, de az utolsó, úgy szíven talált, nagyon. Szeretettel: Éva🌺🌺🌺🌺

  7. Klárika kedves!Ez a versed fölér egy hazafias verssel!Örömmel olvastam!ÜDV:Gugi

  8. Drága Klárika!
    Nagyon szép soraidat sok szeretettel olvastam.
    Bársonyos soraid sokat mondanak a a szülőföld
    iránti érzelmeidről.
    Sok szeretettel gratulálok….Babu😊😊😊

  9. “a szülőföld nekem maga a megnyugvás.
    Ideszülettem én, búzamező szélbe,
    csak itt vagyok otthon pipacs vörösében.”

    Szeretettel olvastam szép visszaemlékezésed.🌼🌸🌺

Szólj hozzá!