Hajlott hátú idős ember….

Hajlott hátú,idős ember ovatosan lépeget
bizonytalanság látszik rajta kiméri a lépteket.
Tekintete körbe jár,szemléli a környezetet
minden új amit lát,ez a Világ neki befellegzett.

Valamikor nagy úr vólt ő,sokan érte rajongtak
tekintete nagy vólt, előtte mélyen meghajóltak.
Azóta sok év telt el,sok minden megváltozott
botjára támaszkodva nézi ezt a rohanó világot.

Leül egy kis asztal mellé, a pincérnő közeleg
lábai a csípőig meztelen,gondólja eltévedett.
Kért egy ásványvizet,nézegeti a járókelőket
kik egyre furcsább ruhákban öltözködnek
.
Régebben mind másképp vólt, őrli az emlékeket
több idő vólt a tiszteletre,legfőképpen az erkölcsre
Nagyott lépett ez a kor,sok minden megváltozott,
kábítószerek,bűnözés minden meghatványozódott.

Hajlott hátú,idős ember ovatosan lépeget,
nem sajnálom itt hagyni ezt a züllött emberiséget.
Túlsok amit látok,nem az én világom ez
elviszem magammal a régi szép emlékeimet

Minden életöltőben egy új korszak kezdődik,
rohanunk előre ahól a végzetünk rejtőzik
Minden újban látjuk a kiszámíthatatlan jövőt,
amit soha nem érünk el,csak az utánnunk jövők.

Az életünk egy ismeretlen rejtély amit megismerni
nem tudunk,valaki fenntről őrzi ezt a nagy titkot.
Egyszer az életben mindenki megtudja hol van az alagút
ahonnan soha nem vólt és nem lessz vissza út.