a megbántott

Összes megtekintés: 34 

itt téblábolok a furcsaságok szigetén
ahol a magánynak is csak fél szeme van
azt is rám mereszti
ruhát nem hordok, rég lefoszlott rólam
mint ahogy lassan meglazul
a kötőszövetem is
bár Prospero lennék kívánom néha
miközben csontjaim zörögnek
vihart kavarnék s az orkán elsodorná
az összes ellenségemet
s ha idővel meg is bocsátanék nekik
amiért ellenem vétkeztek
szeretni őket sosem fogom

“a megbántott” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!