A dombokról az elmúlás,galoppban
titkos falkái ereszkednek alá,
köröskörül kis fényecske lángja
elhamvad mint a nyári kánikula .
A nap olyan mint egy vércsepp
hunyó pilláján pislog, az ölében
hajnalban őszszaga terjed régen,
ködterheket hordoz szőnyegére.
Holnapra itt rozsdásan elterül
az őszi csend hűvös képzelete,
fészek teremtő bűbájok varázsa
madárpárokat kerget fészkükbe.
Addig, amíg az ujjongó friss tavasz
életet fakaszt varázsló ifjúsága,
amíg fel nem derül a kék égre
s megszületik a tavasz unokája.
Kedves Rita !
Hálásan köszönöm ,hogy itt voltál és osztoztál versem olvasásában.
Sok szeretettel…Babu
Kedves Klárika !
Nagyon szépen köszönöm a látogatást!
Sok szeretettel…Babu
Evike édes!
Köszönöm szépen ,hogy olvastad!Azért az őszről íródott ez a vers ,de bele tápláltam a tavaszi sugallatot is!
Egy régebbi versem,lehet már a tavaszra gondoltam amikor írtam!
Sok szeretettel…Babu😍😍😍
Drága Babu!
Szeretettel olvastam szép soraidat,
gratulálok versedhez:
Klári🌻🌷
Kedves Babu! Gratulálok ehhez a szép versedhez, mely már a tavasz reményét sugallja. Szeretettel olvastalak: Éva😍
Kedves Babu!
Nagyon szép, reménykeltő, jó hangulatú versed tetszéssel és örömmel olvastam.
Szeretettel: Rita🍁❄️🌷