A pillanat varázsa

Összes megtekintés: 34 

Mozdulatod meg nem ismétlődik,
az mindig örök s egyetlen,
az az ölelés meg nem ismétlődik,
ami követi, csak emlékem.

Az a virágzás meg nem ismétlődik,
utána más a virágzás
s a gondolat meg nem ismétlődik,
csak egy szilánk mély nyílása.

Az a kiáltás meg nem ismétlődik,
az már örökre elnémult,
az a jaj soha meg nem ismétlődik,
nincsen két jaj, csak a múlt.

Az a kacagás meg nem ismétlődik,
ha fakad is utána más,
a pillanat után más pillanat jön majd,
de sose ugyanaz.

Simogatásod nem lehet egyforma
az mindig más és más,
vállamon pihenő karod forróságát
lelkemben csak álmodozás.

Suttogó hangod s kezed a vállamon
mindig felriaszt,
éhes szívem könnyen türelmetlen lesz,
hátha van még vigasz,

“A pillanat varázsa” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Drága Babu!

    “Az a kacagás meg nem ismétlődik,
    ha fakad is utána más,
    a pillanat után más pillanat jön majd,
    de sose ugyanaz.”

    Így igaz, szeretettel gratulákok
    Ica

  2. Draga Klarika!
    Nagyon szépen köszönöm,hogy olvastad és
    bíztatsz,hogy mindig van remény!
    Kedves vagy ,örvendek hogy itt voltal !
    Sok szeretettel ölellek…Babu
    😄

  3. Kedves Margaréta!
    Tetszéssel olvastam alkotásodat.
    “a pillanat után más pillanat jön majd,
    de sose ugyanaz”
    Gratulálok szeretettel: Zsuzsa❣️

Szólj hozzá!