Bumeráng

Összes megtekintés: 3 

Bornemisza Attila
Bumeráng

Megfürödve a kínban
a félelmetesen szép szerelemben
utcák leterített kendőjébe
törlöm az arcom

Emlékszel? – felhőkig érő palotánk volt,
két méternyi szobánk egészen a mezsgyéig
szélesedett.
Kudarcon vett hitemet tenyeredbe helyeztem,
éveken sáncolt vas-fogadalmam
feloldta bennem a bűvös erő…
Értettük: ez a legigazabb
alkonyat-sömörös naplobogás,
őszi eső szemerkélt tűzetoltón.
Mégis csillagokat vert lángból a szánk.
Valahol, egy megáradt tenger leborított
égburája parthoz ütődött:
szívemet sújtó hűs bumeráng

Szólj hozzá!