Őszi dallamok

Összes megtekintés: 33 

Zúzmara csípte karmazsin rózsa szirmain,
Pirkadati napfény ragyogva csillámlik.
A lét bárkája ring az ősz lágy hullámain,
A sziklákat repesztő hűvös szél körém
telepszik.

Tél muzsikáját trillázza,
Fák hegyén a deres őszi fuvallat,
A fák levélkönnyeket hullatva,
Gyászolják el a vidám, életteli nyarat.

Ezernyi levél csörren, őszi erdő énekel,
Szirmán egy kis virág, kitűzőként pillét visel.
Pókháló lebben, oltári terítőt szőve,
Álmos délután méhecskét himbál egy virág
kelyhe.

Aprócska patak kristálytiszta tükrében,
Elfáradt napsugár kőágyakon pihen
A csilingelő forrásvíz hűvös szimfónia
Napnyugta nesztelen csendjében.

Meseszép gyöngyvirág csillagoknak,
Puha dunyhája alatt.
Holdábránd hintáztat el,
Avarból vetett puha ágyakat.

Dércsípte didergő kökénybokrok is
már várják a telet.
Hótakaró alatt tavaszra várva
erőt gyűjt a szendergő természet.

“Őszi dallamok” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Igen kedves Rita! Ma ez is olykor elmarad! Hihetetlen, hogy mennyi minden lassan elmarad felgyorsult világunk miatt. Szeretném ha olyan szép lenne minden mint régen. Csak sajnos már sosem lesz olyan. Milyen szépek voltak emlékszem a régi idők, amikor kalákába mentünk összegyűjteni a kukoricát, otthon a csűrben és amikor a krumplit ástuk ki …Olyan szépek voltak azok az idők….

Szólj hozzá!