Ha volna…

Összes megtekintés: 15 

Ha volna még ki várna rám
azon a szombat délután,
én bizony visszamennék
akár még negyven évet is,
nem számít, hogy nem létezik,
hozzád időutaznék.

Teltek az évek egyre csak,
féltünk, felettünk összecsap
az élet óceánja.
Született két szép gyermekünk,
s már unokánk is van nekünk,
ennél többre ki vágyna?

És te azóta vársz reám
minden hétköznap délután
szerelmesen dohogva,
– cipőd megint nem vetted le,
ajtót mért nem csukod már be –
aztán jössz csókot adva…

“Ha volna…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!