“Hová lépsz most…”

Összes megtekintés: 40 

Itt nincsen nyüzsgés, nincs zsivaj,
kívül reked az utcazaj,
a perc íze, színe, szaga,
az enyém-tiéd örök vita,
itt ünnepi a neszezés,
éppen, mintha templomba lépsz,
ott tömjén fogad és ima,
itt a könyvek illata,
itt megáll a téridő,
jelenben van múlt, jövő,
pedig csak nyomdafesték
és lapra lap, de
adja magát, hogy kézbe vedd,
és kézbe add,
mert minden könyvnek teste van,
testében a lelke van,
s a lélek az a nagy titok,
amit megsúg, ha olvasod.

““Hová lépsz most…”” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Katalin!
    Nyilván a könyvtárba lépek, ha olvasom e versed, vagy a könyvespolcom felé… Nagyon jó vers. Nem csak gondolatisága, mondanivalója, hanem a szavak rendje, ritmusa, rímei, mind elvarázsoltak. Gratulálok! 🌸📚📖

  2. Kedves Katalin, nagyon tetszett a versed,

    mert minden könyvnek teste van,
    testében a lelke van,
    s a lélek az a nagy titok,
    amit megsúg, ha olvasod.
    Nagy igazságot írtál gratulálok!Ágnes

Szólj hozzá!