Összes megtekintés: 16
PIHE
Apám emlékére
“Kihajtom a libám a rétre”,
etetem, míg lesz rajta pihe,
toll lesz majd belőle ha megnő
a párnánkat vegyük elő
látni benne mit akarunk
pihét melyet lefosztotunk
mindenkinek jutott pihe
itt van az ágyba bevetve
volt nekem egy kicsi libám
pipének nevezte anyám
olyan gyenge volt az szegény
életéhez nem volt remény
én voltam a libapásztor
úgy mint máskor akármikor
elhagytam a libáimat
és őrző nélkül maradtak
senki nem törődött velük
veszélyben volt az életük
a kispipe nem jött haza
utolérte a halála,
egyetlen áldott Istenem
vajon most már mi lesz velem
jó hely volt a szénapadlás
ott nem keresett senki más
apámnak jutott eszébe
hogy a fiát ott keresse
levitt engem az udvarra
ahol mindenki láthatta
itt a fiú – örvendeztek
engem pedig nem vertek meg
ők boldogan ölelgettek
s imádtam a hepiendet
Kedves János! Látom hasonló élményekkel örvendeztetsz meg kedves versedben, mint nekem volt anno! A második versszakban kimaradt egy “t” betű véletlenül. “lefosztottunk”. Ez az értékéből nem von le egy fikarcnyit sem. Jó volt olvasni! Szeretettel mindig. Éva
Jópofa kis vers volt.
Szeretettel: Rita🌷