Ha kívánsz

ha kívánsz, mint szikkadt
talaj az esőt
mint tévelygő
a vezetőt,
mint éjszaka a győzedelmes
hajnalt,
mint rab a terített
asztalt,
a tömeget, a kanyargó utcát,
ha kívánsz, mint én kívánlak,
csak tűrj és várj,
mert én is tűrök, s
várlak!
75. márc.7.

“Ha kívánsz” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Hát igen! Az érzelmeink, vágyaink néha eluralkodnak rajtunk. De talán ez nem is baj, így formálnak, alakítanak bennünket és nem utolsó sorban ezek tesznek bennünket érző, érzelmes lélekké. Ez a versed is nagyon sokat elárul Rólad!
    Szeretettel gratulálok versedhez: Klári

  2. Vágy és türelem jól megférnek egymással ebben a versben. És ha a várakozás előbb-utóbb valósággá válik, akkor lesz belőle igazi extázis.
    Tetszett a versed, bár csaknem fél évszázados mégis mindig aktuális.
    Üdv.: Melinda

Szólj hozzá!