Béke legyen velünk

Megosztás Nyomtatás 197 megtekintés 11 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:

Megérintette lelkemet a végtelen hűs ujja.
Örökségünknek egy része, borotvaélen újra.
Nehéz egyszerre reménykedni, gyereket nevelni,
mert ott van a láz, a hányás és ott van a csömör.
A kavarodás kellős közepében a zűrös járvány
jókora pofonokat osztott szét, oly váratlan volt.
Hunyd le szemed, kegyetlen könnyek erednek
míg hulló őszi lombok rőt fényben rebbennek.
Bágyadt, lanyha napsütésben büdös poloskák
sütkéreznek, aztán csend lesz, mély őszi csend.
Magányosan is termett az almafa, a cseresznye,
mosolyogtunk mi, milyen jó is a szélcsendben.
Vetettük a vegyszert, savas lett a talaj és az olaj
a kék óceánra dőlt, pingvinek súlyos ruhája lett.
Burjánzott a gyász, idegen országúti hárs alatt
tétova léptek súlyos zaja, nem hallatszott haza.
Mindenki felelős, mindenkor, bölcsőtől a sírig,
élhetőbb legyen a Földünk, gyermekeinknek is.

“Béke legyen velünk” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Drága K.Zsuzsa, Kné Margit!
    Örülök, hogy egyetértetek velem és köszönöm a gratulációkat.❤️❤️❤️
    Szeretettel
    Ica

  2. Drága Ica!
    „Mindenki felelős, mindenkor, bölcsőtől a sírig,
    élhetőbb legyen a Földünk, gyermekeinknek is.”
    Egyetértek gondolataiddal!
    Remek versedhez szeretettel gratulálok!
    Margit🌹

  3. Drága Ica!
    Az utolsó sorban ott a lényeg! Az kellene, hogy ne szenvedjünk hiányt
    és legyen szeretet, megértés az emberekben egymás iránt.
    Gratulálok!
    Szeretettel: Zsuzsa😍

  7. Kedves H. Éva!
    Köszönöm kedves soraidat, men értem mikor veszik észre az illetékesek…mikor már késő?
    Szeretettel
    Ica⏳

  8. Icu! Bölcseleteid remek versbe foglaltad. Nagyon is aktuális a mondanivaló. Miért nem veszik már észre mit hagyunk a jövőnek? Szeretettel Éva

  9. Kedves Ica!

    Megrázó versedet, mélységes együttérzéssel olvastam.
    Az ember tönkre tesz mindent a saját kényelmes életéért a jövőre nem gondol.
    Sok dzeretettel gratulálok,
    Magdi🥀🍁🌱

  11. Kedves Ica!
    Azt hiszem versed összegzése az utolsó sor:
    „élhetőbb legyen a Földünk, gyermekeinknek is.”
    Sajnos ma még az emberiség nem képes fölfogni milyen merényletet tesz a Föld ellen, s nem a jövő, csupán a ma létezik számára. A globális dolgokat nem veszik komolyan, olyan mint mikor azt mondjuk egyik fülünkön be, a másikon ki, pedig csak kölcsönbe kaptuk, és a kölcsönkapott dolgokat úgy illik visszaadni, ahogyan az ember azt kapta. Minden sorod igaz, sajnos, hogy igaz. Szeretettel olvastalak: Éva

    🌎🌻🌍🌻🌏🌻🌻

Szólj hozzá!