TEMETŐBE HÍV AZ ÉNEK

Összes megtekintés: 24 

Temetőbe hív az ének,
ide vár a végítélet,
jajj de szépen énekelnek,
mindörökké bolygó lelkek,
örökösnek tünő évek.
Végül felrémlik egy ravatal,
damaszttal terített az asztal,
sokatmondóan marasztal,
ki az aki mit is akar?
Hallgasd csendben kedvesem,
Neked szól az énekem.
Olybá tünik ez a talány,
kinek szívében az ármány,
mint ki megölte apját anyját,
hogy részt vehessen ezután,
az árvák pezsgős vacsoráján.
Véget érnek a szép napok,
megszünik az adok kapok,
csupán egy szál gyertya ragyog,
hol kihúnyó lelked pislog,
aztán már csak koldúsként áll,
az Úr komor oltáránál.

2019. OKTÓBER 9.

“TEMETŐBE HÍV AZ ÉNEK” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Vendel! Riasztó ez a végítélet melyet versed előrevetít. Az Istenfélő embereknek nyilván – szerintem – elrettentő, mert ők hisznek benne. Mi van azokkal, akik viszont nem hisznek, és nyugodt lélekkel űzik az életben hogy szavaiddal éljek az”adok-kapok” játékukat. Bár amikor az életnek vége sokan akkor kezdenek félni… talán okkal. Elgondolkodtató. Gratulálok versedhez! Éva⛪️

Szólj hozzá!