Eljárok a házunk elött
olykor sírok, máskor nevetek
keresem lábatok nyomát
az utca kövében, és keresem
a kisszobánk melegségét
azt a szeretetet , mit Ti adtatok
nekem.
Még áll a kis lak,de már
nem ugyanaz, talán eltünt
a rózsakert,a kis lugas
olykor megsimogatom
a ház falat, még akkor is
ha már lakója nem ugyanaz
Szívemben ennyi év után is
a fájdalom felzokog
és keresem a három
fivérem,kik már rég
nem jártak ott
Hideg lett a szívem
életem a múltban élem,
hol volt egyszer egy
házikó ahol szüleim
e kis faluban éltek
.
Üres lett minden nélkületek,
sírotokat azóta könnyünkkel
mossuk, Istenem ha
tudnátok mennyire
fáj, hogy itt hagytatok.
Kondoros 2020 október 29 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet
Köszönök minden kedves szót.öLELÉS.😍😍😍😍😍😍😍😍😍😍😍😍😍😍😍😍😍😍
Köszönöm,hogy itt voltatok.Teszek fel verseket,meg olvaslak titeket,de mivel nem is olyan rég jöttem haza a kórházból,férjem meg most vitte a mentő,kicsit elesettnek érzem magam.Ölelés mindenkinek
Kedves Erzsike! Fájdalmas szép soraid köszönöm, hogy olvashattam! Szeretettel: Éva🌻🌼🌻🌼
Kedves Erzsike!
Fájdalmasan szomorú versedet szeretettel olvastam.
Magdi🎋💐
Kedves Erzsike! Nagyon szép megemlékezés, egy ajándék szeretteidnek a virág mellé. Szeretettel olvastalak. Éva
Kedves Erzsike!
Bizony, egész életünkben hordozzuk ezt a fájdalmat utánuk.
Szeretettel: Rita🌷
Átérzem fájdalmadat drága Erzsike.
Csodás szép sorokban emlékeztél.
Szeretettel olvastalak: Klári😥
Fájdalmas, szívet érintő emlékezés!
Szeretettel gratulálok!
Margit
😪🙏
Nagyon együttérzek veled! Gyögyörű emlékezésedhez gratulálok!
József