Lélek szonett

Összes megtekintés: 34 

Lélek szonett

Talpam alatt nyög a holt avar,
a fák ágán halvány fény dereng,
lét, a léttel újra összecseng,
múlik az időtlen zűrzavar.

Az ég fülledt álmokat szitál,
mint szétmálló őszi köd lebeg,
földre hullva árván hempereg,
a bolond szél mindent szétzilál.

Nem marad más, csak az emlékek,
sóváran azok is mennének
vissza egy távoli életbe,

ahol a fény örökké lángol,
az angyal sereg körbetáncol,
s nem talál majd rám egy lélek se.

Szólj hozzá!