Összes megtekintés: 10
-áthallások-
KF-nek
“elmondom hát mindenkinek”
milyen cudar ez az élet
mondom ma még pedig nehéz
“kihalt belőlem a jobb rész”
de hallgatni mégsem szabad
használni kell a szavakat
mihez fogok még nem tudom
ami fáj azt mind elmondom
mert hallgatni sosem szabad
árván ragyognak a szavak
magányomban velem vannak
éltetnek engem a szavak
csak a szavak segítenek
vigyázok el ne vesszenek
az volna a nagy veszteség
arra nem is gondolok még
hej de nehéz mégis mondom
a hallgatást ki nem állom
merészek a gondolatok
tőlük segítséget kapok
vagy talán én adok nekik
a szép szavak használnak itt
szükségem van segítségre
nem annyira merészségre
“mondjátok el mindenkinek”
nagy veszélyek fenyegetnek
szenved gyerek ifjú öreg
amiről ők nem tehetnek
hallgat a fa melege van
jobb volna kint a nagy hóban
szőke kalász kint a mezőn
zöldül a fa a nagyerdőn
adj kenyeret az éhesnek
nem tudják miért szenvednek
a kenyérből én is eszem
falatomat megfelezem
akármilyen éhes leszel
az emberséged ne add el
kalász fa és búzakenyér
az erekben gyűlik a vér
“elmondom hát mindenkinek”
az őseim mind szegények
arról gyakran írok verset
újra élem életemet
mondom mondom pedig nehéz
mert te száraz kenyéren élsz
ti is mondjatok el mindent
találkozunk majd odafent
az elmúlás sötét verem
attól magamat megmentem
“elmondom hát mindenkinek”
milyen cudar ez az élet
róla mégsem mondhatok le
az enyémnek nem lesz vége
aki ír az halhatatlan
benne él minden tavaszban
azt “mondom el mindenkinek”
nem is cudar ez az élet
akkor nem mondtam igazat
“fillentésen rajta fogtak”
“elmondom hát mindenkinek”
az egekből visszanézek
÷