AZ IDŐK VÉGEZETÉIG

AZ IDŐK VÉGEZETÉIG

Szép jubileumhoz érkeztünk,
Már fél éve, hogy megismerkedtünk.
Fél év nem nagy idő, de nem is kicsi,
Ahhoz képest, amit eddig megélhettünk.

Ha elveszítjük az időt,
Nem jut már időnk semmi másra,
Gondolj Szerelmem az együtt eltöltött,
Szép napokra, órákra.

S mert lázasan örülök Neked,
Nem gondolhatunk az elmúlásra,
A korona vírus gyalázatára.
Lesz majd még szép napunk nemsokára.

Csak nézlek , mint csillog szép barna szemed,
Hordozom számon a szádat,
Kezembe zárom a lelked,
Az enyémbe fonom a vágyad.

S csak hagyom, hogy szeresselek,
Hisz csodává tetted életem.
Hétszerhét csodát hozok Neked,
Világot, világom, mindenem.

Keresztet hordoz a vállunk,
Szerelmünk vihara csitulni látszik,
Sorsomhoz keresek sorsot,
És lelked a magasban röpköd.

Mert hitem és végzetem lettél,
Feledni Téged lehetetlenség.
Szeretlek és Te is szeretsz,
Ennél jobb már nem is lehet.

Szeretnék belédsimulni,
Testem a testedben, lelkem
A lelkedben fog feloldódni.
Beléd ivódtam és Te meg belém ivódtál.

Haladjunk együtt a hosszú úton,
Egymást ölelve, széllel szembe,
Kéz a kézben bandukolva,
Az idők végezetéig.

Szólj hozzá!