SZÉP ASSZONYOM . . .

SZÉP ASSZONYOM . . .

Szép asszonyom , jaj de kis kacér ,
Elcsábítod a szívemet még !
Úgy érzem ; azt hiszem ,
Te veled midig , magamat én !

Szőke a hajad jaj de fényes ,
Vágyam éget , szemed nézem !
Ábrándozva nézlek kedves ,
Szép termeted , kedves szemed !

Engedjed meg kedves hölgyem ,
Hogy nézhesselek én nagyon téged !
Hagy nézzek a szemeidbe ,
Mert örömet adnak a szívemnek !

Kérem ne forduljál el tőlem ,
Ha a kedves tekinteted nézem !
Mert a szívemet az ábrázata ,
Folytonosan lángra gyújtja !

A szerelmünk titok volt ez előtt ,
De megleljük , egymással mielőbb !
Ha a szerelmet is akarjuk mielőbb ,
Egymásé leszünk mink mielőbb !

Kéri az én szívem , hát tegyed meg ,
Mondhassam azt , hogy szeretlek !
A szívemből mondom , kezeskedem ,
De ha nem akarod ne tegyed meg !

Az igen mondásod jó felelet ,
Öröm ez nékem , és kedveskedek !
Ameddig élünk mindig szeretlek ,
Hát mindezért gyorsan öleljél meg !

( Írta : luicic : Lajos Nagy , Kaposvár )

“SZÉP ASSZONYOM . . .” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!